A Beatles (igen tudom, már feloszlottak) így mássza a hegyet. Figyeljük a ruházatot, a mozgást, a táguló pupillákat.

The Fool On The Hill

Day after day alone on the hill
The man with the foolish grin is keeping perfectly still
But nobody wants to know him,
They can see that he's just a fool
And he never gives an answer.

But the fool on the hill sees the sun going down
And the eyes in his head see the world
spinning round.

Well on the way, head in the cloud
the man of a thousand voices talking perfectly loud
but nobody ever hears him

or the sound he appears to make
and he never seems to notice.
But the fool on the hill sees the sun going down
and the eyes in his head see the world spinning round.

Day after day alone on the hill
the man with the foolish grin is keeping perfectly still
And nobody seems to like him,
they can tell what he wants to do
and he never shows his feelings.
But the fool on the hill sees the sun going down
and the eyes in his head see the world spinning round.

Day after day alone on the hill
the man with the foolish grin is keeping perfectly still
He never listens to them,
he knows that they're the fools
They don't like him.
But the fool on the hill sees the sun going down
and the eyes in his head see the world spinning round

Fordítsd magyarra itt.

Loading mentions Retweet

"Mit tettek veled, óh, Föld? 
Mit vétett nekik a gyönyörű nővér? 
Szétdúlva, kifosztva, meggyalázva,
Fekszik a hajnal oldalán. 
Befonja testét a sok szögesdrót.
Drót, szögesdrót."

Loading mentions Retweet

Az indavideo-n bukkantunk az alábbi kisfilmekre: Bear Boti segít, hogy túléld a Bükköt.

Loading mentions Retweet

Az óváros hangulatát legjobban a lentebbi képek adják vissza:

(Technikai megjegyzés: a kisfilmet kocsiból kikandikálva egy snittel vettem fel és sajnos eredeti sebességben élvezhetetlen lett volna, így a képet felére lassítottam az eredeti hang mellett, ebből néha lehetnek kisebb anomáliák. Elnézést érte.)

Loading mentions Retweet

Kósa Ferenc linkjét követve találtam rá erre az összefoglalóra, ami azért érdekes, mert többször találkoztam már én is Erdélyben a medve alig kihűlt nyomaival. A medve az európai állatok királya, minden tiszteletem az övé.

A medvék egyre nagyobb biztonságban érezhetik magukat Székelyföldön, ahol az elmúlt években jelentősen megcsappant az érdeklődés az állatok vadászata iránt. Engedéllyel lehet medvét lőni, de egyre kevesebben vállalkoznak rá. Hogy ez most jó-e vagy sem, már mint az embernek, mert a medvének valószínűleg tetszik, erről szól az alábbi összeállítás.

Szabó Attila
Duna Televízió

Loading mentions Retweet

Nándi a téli hegymászás alapszabályairól és az ebben a műfajban nélkülözhetetlen eszközökről beszél:

Néhány közös túránk Nándi vezetésével:

• Jelszavaink valának: csákány és hágóvas - a Nagyszalóki csúcs
• Vissza a Kemencéhez!
• A Mátra ősszel
• Walais Alpok werkfilm (sajnos még nélkülünk)

Loading mentions Retweet

Bill Stone, az öntörvényű barlangkutató, aki megjárta a Föld legmélyebb bugyrait, feltárja azon szándékát, hogy a Hold jegének bányászásával hajtóanyagot nyerjen űrhajók számára, valamint hogy automata robotot készítésen a Jupiter Európa nevű holdjának tanulmányozására.

Érdemes a magyar nyelvű feliratot választani.

Loading mentions Retweet

Lud találata, ahogy ő fogalmazott "napi betevő művészi videónak ismét az egyik kedvencem mindenki barátjáról a Glokiról":

Legyen ez a következő? Írjak én is levelet az iKaland-nak?

Loading mentions Retweet

Update: Sikerült a történet pontos részleteit is előásnom, az Erdélyi Gyopár 2009/5 számában jelent meg:

Az Oltár-kő csúcshódításának 75. évét ünnepelték

Erdélyi Gyopár 2009/5

Balázs Katalin

Gyergyószentmiklós

Nincs párja az Oltár-kőnek szerte a Nagyhagymás-hegységben. E sziklakolosszus azzal büszkélkedhet, hogy tetejére embert hegymászófelszerelés nélkül nem enged. Sokan „pattantak” vissza róla, legendák őrzik a hódítók emlékét, kereszt köti össze immár csúcsán az eget és a földet. 1154 méter magasban az első csúcshódítók érdemei előtt 75 év elteltével hajtottak fejet mindazok, akik szeptember 5-én az Oltár-kői keresztnél szentmisét hallgattak.

„Bizony, kérem, sokszor csak annyi kicsi támasztóhelyem volt, ahová éppen a lábam nagyujja tapadhatott, s akkora kapaszkodórés, ahova a két ujjam ragadhatott. A végén már minden inam remegett az erőlködéstől, de csak másztam, s egyszer fenn voltam. Erősen jó érzés volt.“ – nyilatkozta az Erdély folyóiratnak  1942-ben Keresztes Zoltán, aki arról híresült el, hogy nem csak a magyar zászlót vitte magával, hanem székelyharisnyában és mezítláb jutott a csúcsra. A ma emberének bőven volt „támasztóhelye” a szeptemberi hegycsúcsi szentmisére – melyet a gyergyószárhegyi György Balázs plébános celebrált –, ugyanis a gyergyószentmiklósi hegyimentők a legnagyobb biztonságot teremtették meg: létrák és kötelek, karabiner, s a biztosítás biztosítása tette lehetővé, hogy a sziklákhoz eddig még nem simult ember is 1154 méter magasban mondhassa: „Erősen jó érzés!”

Ne lepődjön meg senki, ha régi dokumentumok Puskás-sziklaként említik az Oltár-követ. Puskás András békási jegyző volt, aki a század elején látva, hogy olasz és osztrák hegymászók próbálgatják a szikla megmászását, ő is nekiveselkedett. Szomorú vége lett tettének, 1910-ben, mielőtt a csúcsra ért volna, leesett, szörnyethalt – tudtuk meg Dezső Lászlótól, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos elnökétől, aki a 75 éves évfordulón ismertette a múltat és mutatta be a környező hegyeket. A feljegyzések szerint a sziklatorony legtetejére 1934-ben, Kisboldog-asszony napján két brassói szász hegymászó, Goldschmidt Waldemar János és Csallner Ervin jutott fel, kitűzve rá a lobogót. 

Tettüket Mária királynő is üdvözölte. Igen ám, de a kitűzött zászlónak „román” színe volt, ami nem hagyta nyugodni a környékbelieket. 1941 nyarán Erdélyben turistáskodott Kreisz Sándor, 22 éves, közel kétméteres termetű, újpesti dohánygyári tisztviselő, s hozzá is eljutott a bosszantó zászló híre. Gyergyószentmiklóson vásárolt negyven méternyi erős, de vékony szálú kötelet, és egy kováccsal két vaskampót veretett. Szállásadó háziasszonya ajándékozott neki egy lobogót, amit a hegytetőre vigyen. 1941. június 15-ének reggelén öt órakor indult hódító útjára, s a zászlócsere után leérve, a krónikásnak ennyit nyilatkozott: „Örülök, ha a turistaságnak tettem ezzel valamit”.

Ez a zászló vagy kicsi, vagy rossz helyre van kifüggesztve, mert nem látszik – méltatlankodott az alfalvi Keresztes Zoltán, az „alacsony termetű, de csupa izom, villogóan bátor tekintetű, kemény kis székely” – olvashatjuk az Erdélyben –, s a huszonöt éves férfi, ki korábban csak fára mászott, nagy, szép lobogót vitt a csúcsra. Visszaérve 1942. augusztus 24-én így szólt: „Vállalkozásom sikerének örvendek. Főleg az tölt el boldog tudattal, hogy a magyar lobogót sikerült alulról is jól látható helyre tennem. Büszke, férfias érzéssel töltött el az a tudat, hogy sikerült megmutatnom a világnak: a szegény székely munkás is értékes ember.”

A szegény székely munkás 1943. június 6-án újra az Oltár-kő legtetején járt, még szebb magyar zászlót és babérkoszorút tűzve ki jól látható helyre. Aztán változtak a szimbólumok: a kommunizmus ötágú csillagának helyét mára már hétméteres kereszt vette át. Ennek árnyékában mondtunk köszönetet a gyergyószentmiklósi hegyimentőknek, hogy segítségükkel negyven ember az Oltár-kő csúcsára juthatott ünnepelni, és megemlékezni mindazokról, akik az Oltár-kő szelleméhez, a hegyek lelkéhez próbáltak, próbálnak közelebb jutni. Mert egy-egy szikla csúcsán lenni bizony erőst jó érzés.

1943. JÚLIUS - MAGYAR VILÁGHÍRADÓ 1012.

Szentmise után indult útnak Keresztes Zoltán gyergyóújfalusi legény merész vállalkozással, az Oltárkő megmászására. Az 1630 méter magas meredek sziklacsúcsra az ügyes hegymászó zsákban vitte magával a nemzetiszínű lobogót, hogy a magas oromra kitűzhesse. A székely fiú sikeres útjáról visszatérve oklevelet és jutalmat kapott.

URL: http://www.filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=5084#

Loading mentions Retweet