A mentők késő éjszaka, nem sokkal éjfél előtt találtak rá a magyar hegymászónő holttestére. A rendőrség közlése szerint a nő hegymászás közben lezuhant.
Németh Krisztina az MTI-nek elmondta, hogy a konzulátus az ügyészséggel együttműködve - a családdal egyeztetve - intézkedéseket tesz a holttest hazaszállítására. Erre valószínűleg a jövő héten kerül sor.
(MTI)
2010.05.01
Nyugodj békében!
2010.04.30
2010. április 30., péntek, 12:50 •
Szerző: Molnár Anikó
Várkonyi László végzetes útja előtt egy barátja jókívánságára az Omega dalszövegével válaszolt: "Ha nem megyek, nem vagyok". A Mount Everestről az 5300 méteren fekvő Alaptáborból egy hete telefonált, s azt mondta, most egy kis időre eltűnik.
|
Várkonyi László Fotó: Molnár Anikó |
Valószínűleg az egyetlen magyar hegymászó, aki már többször egyedül vágott neki a Csomolungmának. Ennek még a serpák között is híre ment, amikor Katmanduból három nap alatt tett meg 120 kilométert, gyalogszerrel és egy 50 kilós hátizsákkal. (Egyszer valaki a lendülettől hanyatt esett, amikor arrébb akarta tenni Konyi legendás méretű, lyukas 30 éves zsákját. Pedig a 40-50 kilós zsák tulajdonosa, lazán, elegánsan járt-kelt hátizsákjával, amiben persze mindig volt egy tartalék jégcsákány, egy tartalék kesztyű.)
Legendás híre volt az Everest alaptáborában, ahol egy soknemzetiségű különleges közösség tagjai gyülekeznek. Hozzá vitték a generátorokat javításra, mert ő tudott forrasztani, javítani. Mindent szétszedett apró darabokra, telefonokat, számítógépeket boncolt, hogy megismerje a belső szerkezetüket Ő javította az akkutöltőket, hegesztett, törött műanyagot és fémet egyaránt varrt “műszaki varrással”, ismert szinte minden technológiát, elképesztő dolgokat bütykölt meg. Ha kellett, műgyanta és szénszál keverékéből karboncipőt gyártott.
Azt mondta: a hegyen nem fél, soha nem esett pánikba. Igazán soha nem is volt korábban veszélyben, csak egyszer: A Huascara nevű perui hegyről jött le hajnalban, miután megmászta egyedül a csúcsot, és 4000 méter környékén egy körülbelül negyven kutyából álló falka acsarkodva kísérte. Konyi egy jégcsákánnyal és egy kővel dekázott felváltva, hogy a kutyák ne támadják meg.
| Fotó: Molnár Anikó |
Amikor barlangtúrára indultunk, előző éjjel fejlámpával végigjárta a barlangot: megigazítgatta a köteleket és a köveket, hogy biztonságban legyünk. Bárki, aki vele elindult a hegyekbe biztonságban érezte magát. Ő maga volt a biztonság. Ahogy beszélt, már attól megnyugodott mindenki. Vagy amikor már 18 órája voltunk talpon, s mindenki összeesett a fáradtságtól, képes volt cipelni társa hátizsákját is, s újabb és újabb történeteket mesélni a szakadó esőben, hogy ne érezzük magunkat annyira elesettnek.
15 évesen lakkbőröndöt szerelt fel hordkeretre, és elindult a Tátrába hegyet mászni. Drága volt a csomagmegőrző a pályaudvaron, ráadásul nem is volt éjjel-nappal nyitva, ezért egy fa tetején, a lombok közé rejtette az élelemmel teli bőröndöt és elindult fölfelé. (A bőrönd még tíz év múlva is ott volt). Elért a hegyek közé és találkozott egy cseh csoporttal, akik befogadták és tanítgatták. Azután hazajött, és attól kezdve a hegyek között élt. Akkor is, ha éppen óbudai, “kacatokkal” kütyükkel telezsúfolt házában volt.
Gyakran megbüntette a rendőr, mert nem ismerte a város szabályait. Nem kapcsolta fel a kocsin a világítást, mert ő teliholdnál nem használt lámpát, hiszen tökéletesen látott. Ha egyszer egy hegyi ösvényt bejárt, megjegyzett minden követ és tereptárgyat és aztán “vakon” is bármikor végigment rajta. Ez segítette számos alkalommal is ahhoz, hogy mindig vissza tudjon térni a hegyről, ködben és akár 100 km/órás szélben is.
Konyi egy letűnt kor embere volt, megállt az idő nála valahol. Ez nem jelenti azt, hogy ne tudta volna, mi történik a világban, hiszen elképesztően széles látókörű volt. Szinte nem lehetett tőle olyat kérdezni, amire ne tudna válaszolni, lett légyen szó csillagászatról, geológiáról vagy atomfizikáról. De azért az internettel bajban volt. Gépelni sem szeretett, ezt az Omega dalszöveget azonban annyira szerette, hogy bepötyögte gépébe, egy email üzenetbe márciusban, mielőtt elindult volna utolsó újára:
Mit jelent, ha áll a folyó
Mit jelent, ha sima a tó
Mit jelent, ha áll a szél
Azt, hogy már nem él.
Mint a mozdulat, ha félbemarad
Mint az út, amelynek vége szakad
Mint a vízesés, mely megfagyott
Ha nem megyek, nem vagyok.
Lennék fű, mely újra kinő
Lennék lélegzetnek friss levegő
Lennék szó, mely szól neked
Lennék kéz, mely vezet
Volnék tánc, mely körbeforog
Mitől a Föld szíve dobog
S én lennék e szívben a vér
Mely soha nem áll, de visszatér.
2010.04.29
Abbahagyták a Mount Everesten balesetben eltűnt magyar hegymászó, Várkonyi László keresését - közölték az expedíció honlapján. Az expeditions.hu-n megjelent közleményben az olvasható: a pekingi követségtől kapott információi alapján a Külügyminisztérium csütörtök délelőtt arról adott tájékoztatást, hogy a kínai összekötőtiszt jelentése szerint abbahagyták Várkonyi keresését. A honlapon azt is leírják, hogy a helyi hatóságok ki fogják állítani a halálos balesetről szóló okmányt. Azért döntöttek így, mert több mint másfél nap után úgy vélik, nincs esély arra, hogy Várkonyi Lászlót élve vagy holtan megtalálják. A mentés területén a jég nem stabil, életveszélyes, és az időjárás volt sem kedvező.
A pekingi magyar főkonzul, Sárközy Péter kedden tájékoztatta az MTI-t arról, hogy Várkonyi László eltűnt a Himaláján, miután társával együtt lavina sodorta el. A két magyar alpinistát, akik a Csomolungma (Mount Everest) megmászására készültek, április 26-án, hétfőn érte a baj - áll a pekingi magyar nagykövetséghez kedd délután érkezett faxon. Klein Dávid megsérült, de biztonságban van, míg Várkonyi László Alfréd eltűnt - mondta a főkonzul. A Dreher 24 Everest-expedíció hegymászóit körülbelül 7.000 méteres magasságban érte a baleset.
Klein Dávid kedd délután közzétett nyilatkozatában azt írta, hogy jégomlás történt a hegyen. "Az Északi Nyeregből (7.000 m) tartottunk lefelé az Előretolt Alaptáborba (6.400 m), amikor félúton, viszonylag könnyű terepen jégomlás történt, ami annyit jelent, hogy a felettünk lévő jégfal leszakadt". Mint hozzátette, őt a jég ledobta egy jégfalra, át egy peremen; a függőleges falon lógva állt meg, a rögzített kötélen. Azt nem tudta, hogy mögötte haladó társával, Várkonyi Lászlóval mi történt.
(MTI)
--
5 sherpa hegymászó és egy kínai hegymászócsapat keresi Konyit, aki feltehetően egy jéghasadékba zuhant, amit jégtörmelék fedett be. Klein Dávid ma jön le a hegyről. Ő azért nem vesz részt a keresésben, mert a karja megsérült, s így kapaszkodni sem tud a beépített kötelekbe.
2010.04.28
Nincs újabb hír a Himalájában hétfőn eltűnt magyar hegymászóról, Várkonyi Lászlóról. Társa, a jégomlást zúzódásokkal megúszó Klein Dávid csütörtökön elindul lefelé az alaptáborból - mondta el az MR1-Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában Hajnal Ágnes, az expedíció kapcsolattartója. A helikopterek ebben a magasságban nem segíthetnek a keresésben, és nincsenek speciális mentők sem, a környéken lévő hegymászók, serpák indulhatnak a baleset helyszínére. Mécs László hegymászó, aki már járt a terepen, nagyon fontosnak nevezte az időtényezőt, a baleset után egy-két órával van a legnagyobb esély arra, hogy élve lehozzák a bajba jutott hegymászót.
Nedeczky Júlia túravezető az Inforadióban beszél Konyiról és arról, hogy milyen egy ilyen keresés és milyen az a terep, ahol a baleset történt. Júlia 2001-ben járt ott.
Update6: Zsolt lábadozás
Egy héttel az amputáció után Zsolt egyre jobban érzi magát.
Bizakodva néz a következő héten kezdődő rehabilitáció elé. Kapott már mankókat és hétfőtől (jan. 18.) könnyített járógipszet kap a bal lábára. Tehát 2 hét fekvés után végre felkelhet az ágyból és biceghet. Jó hír, hogy Hajdu Petivel egy helyre, a budakeszi Országos Rehabilitációs Intézetbe kerülne, úgyhogy bandázhatnak. Peti egyébként otthon van szüleinél és szerdán kerül Budakeszire. Vidám, lassan gyógyulgat válla.
Zsolt bordái szépen gyógyulnak már nem jelent nagyobb fájdalmat a helyzetváltoztatás (felülés, elfordulás)
Bizakodva, de józanul néz a jövőbe. Tisztában van vele, hogy lassú és fájdalmas lábadozás vár rá.
Update5: Lesz-e ebből láb vagy sem?
Balesete után Erőss Zsolt hegymászó maga hozta meg azt a döntést, hogy amputálják térd alatt a jobb lábát annak érdekében, hogy tovább sportolhasson. A kórházban meglátogatta Szendrő Szabolcs, aki 16 éves korában veszítette el az egyik lábát, mégis megmászta a Himaláját.
Update4: Zsolt a műtét után:
szólj hozzá: Erőss Zsolt interjú 02
Update3: Amputálták Erőss Zsolt jobb lábát
Amputálták a lavinabalesetet szenvedett Erőss Zsolt hegymászó jobb lábát térdtől lefelé - közölte Sárváry András, a Péterfy Sándor utcai kórház baleseti központjának szakmai igazgatója.
Erőss Zsolt egy konzílium során "az összes lehetséges előnyt és hátrányt megbeszélve" a térdmozgás megtartásával járó, igen korai komplex rehabilitációt lehetővé tévő amputációt választotta, amit szombaton elvégeztek rajta.
Update2: Zsolt a balesetről:
Update1: a mentésben részt vevő egyik társ részletes beszámolója és helyreigazításai itt olvashatóak.
Baleset ért három magyar hegymászót a szlovákiai Magas-Tátrában, a szerencsétlenül járt sportolók súlyos sérüléseket szenvedtek, de túlélték a balesetet - jelentette a szlovák hírügynökség. Egyikük a TV2 Tények információi szerint Erőss Zsolt, aki már megmászta a Mount Everestet. A hírműsor vasárnap esti adásában beszámoltak róla, hogy a három magyar hegymászó 150 métert zuhant a Tátrában, egyikük Erőss Zsolt. A hegymászók egyik barátjától értesültek arról, hogy Erőss Zsolt biztosította az alatta lévő két másik mászót, de kicsúsztak és 150 métert sodródtak, szinte függőlegesen.
(A képek a HZS (szlovák mentőszolgálat) oldaláról származnak)
Az első hírek még arról szóltak, hogy lavina sodorta el a hegymászókat, de Kollár Lajos, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség expedíciószervezője azt mondta a Tényeknek, hogy Erőss biztosította a másik két hegymászót, amikor két társa alatt leszakadt egy hóerkély (egy kiálló hótömeg). Kicsúsztak és lerántották Erősst is, majd 150 métert zuhantak, betemette őket a hó.
A szlovák hírügynökség szerint a hógörgeteg szombaton a kora esti órákban érte el a hegymászó magyarokat, akik a Kopki hegygerincen ereszkedtek lefelé a völgybe, a Dracia Dolinkába (Sárkány-völgyecske). Sikerült kiásniuk magukat a hó alól, ám súlyos végtag- és gerincsérüléseket szenvedtek. Egyikük telefonon értesítette a hegyi mentőszolgálatot, ám a rossz időjárási viszonyok miatt (mínusz 12 fokos hideg, havazás, erős szél) helikopterrel nem lehetett megközelíteni a baleset helyszínét.
Így végül 45 hivatásos és önkéntes hegyi mentő gyalog indult a magyar hegymászókért. A helyszínre érkezésük után elsősegélyben részesítették a sérülteket, majd hordágyakon a Csorba-tóig vitték őket. Onnan vasárnap reggel a poprádi kórházba szállították a három hegymászót.
A kassai magyar konzul vasárnap esti tájékoztatása szerint a sérülteket hétfőn hazaszállítják Magyarországra.
A szlovák hegyi mentők tájékoztatása szerint a magas hegyekben jelenleg 1-es és 2-es fokozatú a lavinaveszély az ötfokú skálán. Ennek dacára a viharos erejű szél és a frissen lehullott hó miatt azt ajánlják, hogy mindenki kerülje a 40 fokosnál meredekebb hegyoldalakat.
(MTI)
Comments [0]
Három bajba jutott magyar hegymászónak nyújtott segítséget szerdára virradó éjjel a hegyi mentőszolgálat (HZS) a szlovákiai Magas-Tátrában. A szolgálat közlése szerint a keddi túráról hazafelé tartó magyar hegymászókat a Téry völgykatlanban meglepte a hirtelen leszálló est, ezért a sötétben telefonon kértek segítséget. A mentők röviddel tíz óra előtt értek a megfelelő szereléssel rendelkező, de már fagyoskodó hegymászókhoz. A nehéz, jeges talajon a völgybe való lejutás néhány óráig tartott. A mentőakció éjjel fél kettő körül sikeresen véget ért.A magyaroknak nagy szerencséjük volt, mert az adott helyen éjjelente rendkívül nagy hideg szokott lenni, s egy ilyen helyen eltöltött éjszaka az életüket veszélyeztette volna - állítja a mentőszolgálat közleménye.
Comments [0]
Az MTI megnyitotta archívumainak egy részét a nagyközönség számára. A kormányzati támogatással megvalósult digitalizálási program révén ezentúl ingyenesen elérhető és adatbázisban kereshető többek között az MTI által a két világháború között kiadott teljes híranyag, a 2001 és 2005 közötti MTI-fotókiadásba pedig a Fotómozaik képarchívum kínál betekintést.
A Hírek 1920-1945 között a hegymászás szóra keresve a sok balesetről (pl. "klosternauburgi Land Viktor és a bécsi Weindl Heléna szeptem ber 26-án hegymászás. közben lezuhantak a lugaui Radmorról, Mind a kettojükot holtan találták meg") szóló tudósítás mellett akad pár igazi ínyencség is:
Comments [0]
Comments [0]