Az Uránia mozi kávézójában az utolsó egyeztetéskor még jó ötletnek tűnt, hogy pénteken induljuk túrázni és szombatra ütemezzük a csúcsmenetet. Az időjárásjelentések, mert több weboldalon is néztük, ellentmondtak egymásnak, sehol nem mondtak ragyogó jó időt, de nem is tántorítottak el. Utólag már bánom, főleg ha a lemenet napján készült képeket nézegetem, jobb lett volna egy napot csúsztatni, így megúsztuk volna a felmenet mindent eláztató esőjét és a csúcsmenet ködét, havát, fagyát és talán még a keresztig is feljutottunk volna. A Stüdlgrat utat terveztük, normál út lett belőle és sajnos az utolsó 50 métert már nem is tudtuk megtenni. No, de lássuk a részleteket:

Hol is jártunk, mi volt a cél? •

A Hohe Tauern nemzeti park három tartomány területére terjed ki, Karintia, Salzburg és Tirol. Összterülete 1.800 km2, mely a legnagyobb Közép-Európában. A nemzeti park területén találhatók alpesi területek, gleccserek, nagy falak, folyók, erdők és természetesen a legnagyobb osztrák csúcs a Grossglockner (3.798m) is itt található, további 300 hegycsúccsal melyek magasabbak 3000 méternél. Itt található a leghosszabb gleccser Ausztriában, a Pasterze, valamint a Krimmler vízesés, mely 380m magasságával Európa legnagyobb vízesésének számít.

Grossglockner (a "Nagy Harang") a legmagasabb csúcsa a Hohe Tauern hegyláncnak és egész Ausztriának, sőt a keleti Alpoknak is. Sok hegymászót vonz ide, különösen a klasszikus jégútjai miatt az É-i oldalában, valamint a híres Pallavicini jégkuloár a hegy ÉK-i oldalban, mely jelentős kihívásnak számít a Keleti Alpokban.

A Grossglockner csoport további két 3000-sel is büszkélkedik:
- A Klein-Glockner (3783 m), melyet a Felső Glocknerscharte választ el nagytestvérétõl. Ezen a csúcson a normál út is keresztül megy.
- A Glocknerwand (3721 m), melyet az Alsó Glocknerscharte választ el. Ezt a csúcsot ritkábban másszák, mivel mindenki a legmagasabb csúcsot tűzi ki célul.

A túra adatai

Időpont: 2010.09.17-19.

Helyszín: Grossglockner, Magas-Tauern hegység, Alpok, Ausztria

Túravezető: Magdó János

Résztvevők: Barabás Imola és László, Demeter Zsuzsi

Szállás: Stüdl Hütte

Autós útvonal: Budapest - Hegyeshalom - Bécs - Graz - Klagenfurt - Villach - Lienz  - Kals,  766 km, 8 óra - gmap

Első nap, irány a szállás

2010.09.17.

Útvonal: Neues Lucknerhaus - Luckner hütte - Stüdl hütte (2802 m)
Hossz: 5,4 km
Menetidő: 2:20
Szintemelkedés: + 820 m

A Kalser Glocknerstrasse egy fizetős út (7 km hosszú, ára 9 euró) Kalsból a Lucknerhausig lehet menni. Itt parkolási lehetőség is van. Maga a ház nem igazán alpesi jellegű turistaház, de szállás lehetőség van. Innen széles, jól járható turista úton lehet a völgyben felfelé haladni, közvetlenül a Ködnitz gleccserből elfolyó ugyanilyen nevű patak mellett. Kb. 1 óra alatt elérjük a Luckner hüttét (2227 m), mely előtt szerpentinezve emelkedünk ki a völgy aljából, de már a patak túlsó oldalán. Innen egyre inkább emelkedik a terep, feljebb szerpentinezve érjük el a Stüdl hüttét, további 1,5 óra alatt. A terep nem nehéz, egyetlen szépséghibája volt, hogy végig esett az eső és bőrig áztunk, alig tudtuk a ruháinkat másnapra megszárogatni. Túl sok kép nem készült, fény se nagyon volt, meg nem is akartam a gépet eláztatni.

Irány a csúcs!

2010.08.18.
Útvonal: Stüdl hütte - Erzherzog-Johann-Hütte (3454 m) - Klein-Glockner - Erzherzog-Johann-Hütte - Stüdl hütte
Hossz: 8 km
Menetidő: 11 óra
Szintemelkedés: + 990 m, - 990 m

Hajnalban keltünk és a kinti időt megtekintve (az éjszaka lehullott a hó, a köd mindent beborított, hideg is volt) hamar lemondtunk a Stüdlgratról. Még az is felmerült, hogy nem indulunk sehova és várunk egy napot. De ezt hamar elvetettük, mindenkiben dolgozott az adrenalin iránti vágy, beöltöztünk és indultunk.

A háztól tovább követve a gerincet (jelzett út) feljutunk a Ködnitz gleccser széléhez. A gleccseren szükség volt kötél biztosításra a gyakori gleccserszakadékok miatt (lásd a mellékelt fotót :). Eleinte a Luisengrat alatt, azzal párhuzamosan haladunk a gleccseren. Mi voltunk az első parti így a hótaposás nemes feladata is ránk, pontosabban Janira maradt. Mi ÉK-i irányban harántozunk tovább a gleccseren, míg el nem értük a sziklákat az Erzherzog Juhann Hütte alatt. Innen meredek, de nem nehéz sziklákon, néhol vashuzalokkal biztosított terepen jutottunk fel az Erzherzog-Johann-Hüttéhez (3454 m) (UIAA: I) A hüttében kiderült, hogy aznap még senki nem indult fel a csúcsra és a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel nem is tervezi. De mi bátrak voltunk és hármasban nekivágtunk, Zsuzsi a hüttében maradt. A példán felbuzdulva egy másik páros is követett és végig a nyomunkban volt, hogy el ne tévedjenek.

Az Erzherzog-Johann Hütte mögött, attól egy kissé följebb folytatva eleinte a gerincet követve, majd attól egy kicsit lejjebb a K-i oldalban haladtunk a gleccseren, mely a beszálláshoz közelítve egyre meredekebbé válik. Legmeredekebb szakasz közvetlenül a beszállás előtt (PD 35°). Ezt követően jobbra fel a sziklás gerinc felszökésen, majd a gerincen meredeken fel, néhol kitett táblásan töredezett és ferdén hajló gerincen, különösen a Klein-Glockner elérésénél. Itt a gerinc teljesen elkeskenyedik. Biztosítási lehetőség bőven van, a fém oszlopokról lehet és kellett biztosítani. A Klein-Glockner csúcsáról már elénk tárulna a fő csúcs, ha a köd miatt bármi is látszana. Innen azonban még le kell ereszkedni a két csúcs közötti keskeny nyeregbe, ahonnan egy kitett éles vízszintes gerincen (scharte) kell végighaladni. No, itt akadtunk el: Janinak 20 percébe telt felküzdenie magát letakarítva a hótól a gerincet, mi meg addig odafagytunk a sziklához. Feladtuk, nem kockáztattuk meg a továbbhaladást, inkább visszafordultunk. Utólag már bánom, de akkor logikus lépésnek tűnt. A lefelé út gyors volt és egyszerű, de nem kellemes, nem volt meg az a elégedettség érzés, amit máskor érezni szoktam.

Go home!

2010.08.19.
Útvonal: Stüdl hütte - Luckner hütte -  Lucknerhaus
Hossz: 5,4 km
Menetidő: 2 óra
Szintemelkedés: - 820 m

Legnagyobb bosszúságunkra a lefelé úton gyönyörű napsütés fogadott, szívtuk a fogunkat, hogy nem aznap indultunk a csúcsnak. De legalább láttuk az eget is, tudtam párat fotózni, meg meggyőződtem, hogy érdemes lesz visszajönni. Legközelebb.

További képek itt:

• 4bakancs picasa

• A bejegyzésben Somkuti Nándor táj- és túraleírását használtam.

Ha kérdik, hol vagyok?
Mondd meg, hogy rab vagyok:
Kolozsvár piacán
Talpig vasban vagyok...

Ja, nem is, összekevertem: hétvégén a Grossglockner-Stüdlgrat útja következik, hacsak az időjárás közbe nem szól.

Íme a hegy:

 

A legkönnyebben mászható: Kilimandzsáró (Tanzánia)

Világsztárok a hegyen

Manapság egyre többen próbálják meghódítani, pedig 5895 méteres magasságával a Kilimandzsáró az afrikai kontinens legmagasabb csúcsa. Bár megmászásához nem szükséges különleges technika, a könnyelmű kalandorokat igencsak megviselhetik a magas hegyi körülmények. Épp ezért megfelelő akklimatizáció és fizikai felkészültség nélkül nem érdemes a hegynek nekivágni, mert az előzetesen laza hegyi menetnek gondolt vállalkozás könnyen rosszul sülhet el. Úti tipp, ha mégis nekivágnál »

2009-ben angol sztárok is meghódították a Kilimandzsárót, köztük a Take That-es Gary Barlow, Ronan Keating és az angolok üdvöskéje, a Girls Aloud énekesnője, Cheryl Cole is. A sztárok közül többen is hegyibetegségben szenvedtek a túra alatt, melyről Cheryl Cole úgy nyilatkozott, soha életében nem csinált még semmit, ami ennyire igénybe vette volna fizikailag és mentálisan. A sztárok a jótékonysági mászással hárommillió fontot gyűjtöttek, mellyel Tanzánia malária elleni védekezését segítették. De nem csak ők. Jessica Biel is jótékony célból mászta meg a Kilimandzsárót, hogy ily módon hívja fel a figyelmet a Föld rohamosan fogyó vízkészletére és a tiszta víz fontosságára.

Rossz hír: az előrejelzések szerint a globális felmelegedés miatt a Kilimandzsáró hava öt éven belül teljesen eltűnik.

Még több infó: www.tanzaniaodyssey.com »

 

A legszabályosabb: Fudzsi (Japán)

Szent hegy a cseresznyevirágok mögött

 A japánok szent hegye, az ország jelképe kihagyhatatlan, ha az ember a Távol-Keletre téved. A majdnem tökéletesen szabályos alakú vulkán 1708-ban tört ki utoljára. A japánok úgy tartják, bolond, aki egyszer sem mássza meg a Fudzsit, de még nagyobb bolond az, aki kétszer mászik fel rá – szerintük ugyanis a Fudzsi meghódítása életre szóló élmény.

A középkorban a hegy a szamurájok próbáinak helyszíne volt, később már az egyszerű hívők is elzarándokoltak ide, de nők számára egészen a XIX. század közepéig, a Meidzsi-korszakig tilos volt a hegyre menni. A 3776 méter magas Fudzsit évente ma már több mint kétszázezren másszák meg. Az időjárás miatt a mászásra július és augusztus a legalkalmasabb, ezért előfordulhat, hogy meglehetősen nagy tömeg fogadja a különleges élményre vágyó utazót. Japán legmagasabban fekvő postahivatalában már a helyszínen megcímezhetjük képeslapjainkat, hogy tudassuk a világgal, feljutottunk a Föld egyik legszebb hegyére.

Rossz hír: a tömeggel sajnos a szemét is együtt jár, amely egyesek szerint az egyik oka lehet annak, hogy a gyönyörű hegy eddig még nem lett a világörökség része. Vallásiturizmus.lap.hu »

Még több infó: www.japantravelinfo.com »

 

A legszentebb: Kailash-hegy (Tibet)

Akire büszkék vagyunk: Ugyan Anita  A Mount Everest 8848 méter magas, a Himalája és a világ legmagasabb hegye. Eddig kb. 3000 ember járt a tetején. Közülük kb. 150 volt nő. És a 150 nőből csupán egy volt magyar. »

Az univerzum közepe

A Kailash-hegyet körbejárni nem csak egy szimpla magas hegyi trekking, ugyanis a zarándokok hite szerint az, aki körbejárja, megtisztul bűneitől és negatív karmájától. A 6714 méter magas Kailash a Himalája legszentebb hegye, amelynek a hindu, a buddhista, a dzsainista és az ősi tibeti, bön vallásban is kitüntetett szerepe van. A keleti vallásokban a Kailash-hegyet a világ pillérének, Siva lakóhelyének és az univerzum közepének is tartják. A Kailash-hegy a világ egyik legszentebb és ugyanakkor legkevésbé látogatott helye, mivel a Tibetben található hegy megközelítése meglehetősen nehézkes. A hegyet körülölelő útvonal 53 kilométer hosszú, attól függően, ki milyen módon járja körbe, akár több hétig is eltarthat. Legrövidebb idő alatt egy jak hátán ülve tehetjük meg az utat, de azok a buddhisták, akik az út során végig földre borulásokat végeznek, három hét alatt teszik meg a zarándoklatot. A Kailash-hegyre hivatalosan nem lehet felmászni, ennek ellenére azonban, a szóbeszéd szerint, néhányan már jártak a szent hegyen. 

Még több infó: www.tourism-of-india.com »

 

A legkönnyebben elérhető: Jungfrau (Svájc)

Vonattal a felhők közé

 A Jungfrau 4158 méteres magasságával a Berni-Alpok legmagasabb csúcsa. Ha a csúcsra nem is, de annak közelébe, a 3454 méteres magasságban található Jungfraujochig ma már bárki könnyedén eljuthat. És ehhez tényleg nincs szükség különleges hegymászóképességre és speciális felszerelésre, hisz Európa tetejére – ahogy a svájciak nevezik – már vonattal is feljuthatunk. Bár az elnevezésbe bele lehet kötni, hisz nem a kontinens legmagasabb pontjáról van szó, de az tény, hogy vonattal Európában ennél magasabbra nem mehetünk. A Grindelwaldból és Lauterbrunnenből induló kisvonatok fantasztikus hegyek között kapaszkodnak fel.  Szinte karnyújtásnyira magasodnak a Berni-Alpok csúcsai, köztük a nagy hármas, az Eiger, a Mönch és a Jungfrau. A cél felé közeledve a vonat az Eiger belsejében átvezető alagútban kapaszkodik tovább, ahol rövid időre meg is áll, és a hegy falában kialakított kis ablakokból már rövid ízelítőt is kaphatunk a fantasztikus panorámából.

A Jungfraujochon nemcsak egy kilátó, de egy komplex szórakoztató-központ fogadja a turistákat, jégpalotával, múzeummal és éttermekkel, köztük például egy indiaival is, amit először kicsit furcsának találunk, de mint később  megtudjuk, ez nem véletlen: az Európa tetejére látogató turisták jelentős hányadát ugyanis az indiaiak teszik ki – természetesen a japánok mellett. S bár bent is remekül el lehet tölteni az időt, a vonatból kiszállva mi mégsem elsősorban erre vagyunk kíváncsiak, és már alig várjuk, hogy kiérjünk végre a teraszra. A szemünk elé táruló látvány tényleg elképesztő, a szikrázó napsütésben, fodros bárányfelhők alatt havas hegycsúcsok törnek az ég felé. A hegyóriások az Alpok leghosszabb gleccserét, a 23,6 km-es Aletsch-gleccsert ölelik körül,  mely méltóságteljesen kanyarog a völgyben. A hatalmas jégfolyót látva nehéz elhinni, hogy a globális felmelegedés sajnos rajta is nyomot hagyott már.

Még több infó: www.jungfrau.ch »

 

A legközelebbi: Grossglockner (Ausztria)

A Keleti-Alpok királya

 A 3798 méter magas Grossglockner Ausztria legmagasabb hegye, ahol a legtöbb magyar hegymászó – a Tátra után és a Mont Blanc előtt – az első komolyabb lépéseit teszi meg a magas hegyek világában. A Grossglocknerhez nem szükséges komoly hegymászótudás, csak jó állóképesség, tapasztalt vezető, no és a tériszony teljes hiánya. A beülővel, a hágóvassal és a jégcsákánnyal azonban utazás előtt mindenképpen közelebbről is meg kell ismerkedni.

 

Grossglockner Hochalpenstrasse A panorámaút május elejétől októberig tart nyitva, a téli hónapokban, sőt éjszaka is lezárják. Használatáért fizetni kell (28 euró/autó), a látvány azonban minden pénzt megér.

Azok, akik nem vágynak a csúcsra, remek gyalogtúrákat tehetnek a Magas-Tauern királynőjének (Grossvenediger) és királyának lábánál, a Grossglockner panorámaútról pedig megcsodálhatják a környező hegyeket és Ausztria leghosszabb jégfolyamát, a Pasterze-gleccsert. Az 1935-ben épült Grossglockner Hochalpenstrasse nem csupán egyszerű közlekedési útvonal, a merész hajtűkanyarokkal és kilátópontokkal tarkított út a kor egyik műszaki remekműve és Ausztria egyik legnépszerűbb látványossága. Ha csak egy röpke hétvégére is, egyszer látogass el ide!

Kedvet kaptál egy alpesi mászáshoz? Túrák a Grossglocknerre »

Még több infó: www.grossglockner.at »