Két cikket ajánlok a figyelmetekbe (National Geographic és  WWF), mindkettő a hiúzokról illetve azok megmentéséről szól. Olvasd és támogasd.

Hiúzok hazatérőben

Magyarországon az erdőterületek csökkenése és a kíméletlen vadászat miatt alig 20 hiúz él. A WWF élőhelyek létrehozásával segít újra meghonosítani hazánkban a szép macskát.

Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) Európa legnagyobb macskaféle ragadozója, amely a Kárpátok nehezen megközelíthető erdőségeiben ma is fontos szerepet tölt be az erdei életközösségek működésében, az erdei növényevő vadállomány elszaporodásának megakadályozásában. A kifejletten mintegy 1 méter hosszúságot és 25 kilogramm súlyt elérő hiúz a 19. századig kontinensünk nagy részén, még a síkságokon is előfordult. Az erdőterület csökkenése, átalakítása és a faj kíméletlen vadászat oda vezetett, hogy ez az emberre ártalmatlan, természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú hiúz Európa számos országából kipusztult. Magyarországon 1915 és 1983 között nem láttak – és nem ejtettek el – egyetlen példányt sem, így az eltűnt fajok listájára került. Mára ismét előfordul néhány példány az Északi-középhegységben, de számuk nem éri el a 20-at sem.

A hiúz gyors és hatékony ragadozó, amely kordában tartja az erdei növényevők (őz, szarvas, muflon, zerge) elszaporodását. Akár 50 km2-nyi vadászterülettel is rendelkezik; évente 50–60 patás állatot is elejt. A vadászó hiúzok nélkül az erdei növényevők száma könnyen gyorsuló növekedésnek indul. Ennek eredménye a növényzet szinte teljes „tarra rágása", ami nem csak az erdők felújulását gátolja, de a lágyszárú növényzet és az azon élő állatok létfeltételeit is csökkenti. A hiúzok selejtezik is a vadállományt, ami annak jobb egészségi állapotát tartja fenn.

A hiúzt a vadászatban kiválóan segítik hosszú, gyors futásra és ugrásra egyaránt alkalmas végtagjai, amelyek (csakúgy, mint rövid farka és bojtos füle) jól felismerhetővé teszik. Széles talpaival a havon is kiválóan mozog. Jellegzetes „pofaszakálla" a hallásban segíti, mivel a legapróbb neszeket is felerősíti. 

A hiúz újbóli felbukkanása a Kárpátok magyarországi területein, vagyis az Északi-középhegységben annak köszönhető, hogy a vadászat korlátozása miatt a szlovákiai állomány néhány egyede távolabb is elmerészkedett. Sajnos nálunk azonban nem találhatók a hiúz számára elengedhetetlen nagy kiterjedésű „vadonok", ahol a gazdálkodás és a turizmus zavarásaitól védett helyzetben lennének. A fokozottan védett macskaféle illegális vadászata ugyancsak hozzájárul, hogy a faj létszáma az elmúlt negyedszázad során sem lépte túl a 10–15 egyedet.

A WWF Magyarország korábbi, a nagyragadozók megismerését, megismertetését célzó programjai után elsősorban a megfelelő élőhelyek létrehozásán keresztül segít a hiúz visszahonosításában. Célja, hogy Magyarországon legyenek a hiúzok számára megfelelő, nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületek. Szintén támogatja az olyan erdőgazdálkodás elterjedését, amely folyamatosan biztosítja az erdőborítást, és a táplálékban, búvóhelyekben gazdag élőhelyeket hoz létre. A hiúz visszatértével nem csak egy, hanem akár sok száz olyan erdei állat- és növényfaj helyzete javulhat, amelyek a természetes állapotú erdőkhöz kötődnek.

Balogh Alexandra
WWF

Tudtad, hogy van hiúz Magyarországon?

 

Kevesen tudják, hogy élnek Magyarországon hiúzok. 
Az eurázsiai hiúz, Európa legnagyobb macskaféle ragadozója aKárpátokban őshonos. Itt 2800 egyedszámmal fordul elő, ennél nagyobb populáció csak Oroszországban található. 
Hazánkban a Kárpátok részét képező Északi-középhegység ad otthont néhány példánynak. Számuk rendkívül alacsony, nem éri el a húszat sem.

Az alacsony létszámot leginkább az élőhelyek hiánya okozza. Kevés az olyan összefüggő, érintetlen erdőterület, amely ennek a ragadozónak alkalmas otthont biztosítana.
Ez a nagytestű macskaféle pedig igen nagy vadászterületet igényel, közel 60 négyzetkilométert. Remekül közlekedik havon is, gyors, képes nagyot ugrani, táplálékát főként kis testűek teszik ki (pocok, egér, nyúl), de a rókát, őzet, nagyobb madarakat is fogyasztja 

 

 

A WWF Magyarország azon dolgozik, hogy a természetes élőhelyek helyreállításával, gazdálkodástól mentes vadonok létrehozásával segítse a mára megritkult erdei növény- és állatfajok fennmaradását, állományaik gyarapodását.
Reméljük, hogy néhány évtized múlva a hiúz is gyakoribb lakója lesz erdeinknek. A foltos bundájú, fülén pamacsokat viselő, emberre veszélytelen macskaféle jelenléte azt mutatja, hogy az erdő életének természetes rendje kezd helyreállni.

  

Segítsd adód 1%-ával a WWF Magyarország erdővédelmi programját, mentsd meg a hiúzokat!

Adószám: 18226814-2-42